Az
antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi
világ- és emberképet tár föl, kapcsolódik az emberiség ősi
bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a
nyugati szellemi életben gyökerezik, és középpontjában a
Krisztus-eszmény áll. Így iskolájának módszere is — az ember
morális fejlesztése mellett — a nyugati gondolkodásból sarjad.
A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása
van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a
gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak; így például
a nevelésben (Waldorf iskolák), a gyógyászatban és
gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet,
eurythmia, beszéd-formálás, stb.) éppúgy a mezőgazdaságban
(biodinamikus metódus) és a társadalmi élet területén (a
szociális organizmus hármas tagozódása).
*
Rudolf Steiner, a filozófia doktora, 1861-ben született
Kraljevecben (akkor Ausztria-Magyarország) és 1925-ben halt meg
Dornachban (Svájc). Bécsben folytat tanulmányokat a
természettudományok, a matematika, a történelem, az irdalom, a
filozófia területén. Goethe természettudományos műveinek
kiadójaként, íróként, újságszerkesztőként és oktatóként
Bécsben, Weimarban, Berlinben és Európa más városaiban gazdag
kulturális tevékenységet fejt ki, melyet a századforduló után
mindinkább az általa megteremtett antropozófiai irányultságú
szellemtudomány határoz meg. A Basel melletti Dornachban
felépült „Gotheanum” lesz működésének központja.