Eleven kölcsönhatás élõk és holtak között

Die lebendige Wechselwirkung zwischen Lebenden und Toten

Schmidt Number: S-2826

On-line since: 8th August, 2014

Rudolf Steiner

Eleven k�lcs�nhat�s �l�k �s holtak k�z�tt

(Die lebendige Wechselwirkung zwischen Lebenden und Toten)
Bergen, 10. Oktober 1913.

A legsz�v�lyesebben k�sz�n�m az �n�k k�pvisel�j�nek �pp az im�nt elhangzott kedves �dv�zl�s�t, �s meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy azok a bar�tok, akik velem ebbe a v�rosba elj�ttek, hogy a bergeni bar�tokkal egy�tt az antropoz�fiai �letet �poljuk, sz�ves �r�mest csatlakoznak ehhez az �dv�zl�shez. Nagyon sz�p volt az utaz�s a bar�ts�gos �s fens�ges hegyeken kereszt�l, �s azt hiszem, hogy bar�taink az itt t�lt�tt napok alatt, ebben a r�gi Hansa-v�rosban j�l fogj�k magukat �rezni. Nem csup�n az emberi csoda-m�r�l, a vas�tr�l, amellyel ide utaztunk, kaphat az ember �ppen ezen a vid�ken olyan benyom�st, amely Eur�pa m�s vid�kein kev�sb� �szlelhet�, hogy ti. k�zvetlen�l �sszekapcsol�dik az emberi energia alkot� ereje az �si term�szettel, hanem ha az ember l�tja, hogy a k�vek, amelyeket sz�t kellett t�rni, – hogy l�trej �jj �n az, amit az emberi szellem ma l�tre tud hozni – k�zvetlen�l azok mellett a k�vek mellett fekszenek, amelyeket a term�szet tornyos�tott magasra, akkor olyan benyom�sokat kapunk, amelyek ennek az orsz�gnak a megl�togat�s�t a legnagyszer�bb v�llalkoz�ss� tehetik. Ebben a r�gi v�rosban �ppen a magasztos h�tt�r sz�p�ti majd az itt t�lt�tt napokat bar�taink sz�m�ra �s ez�rt k�l�n�sen meg�rzik eml�k�ket. Ezek az eml�kez�s napjai lesznek, kiv�ltk�ppen az�rt, mert k�ls�leg, fizikai l�t�ssal is meggy�z�dhet�nk arr�l, hogy itt, ezen a vid�ken is olyan antropoz�fus sz�vekre tal�lunk, amelyek vel�nk egy�tt t�rekedv�n az emberis�g szellemi kincseire, a mi sz�v�nkkel egy�tt dobognak. Bizonyos, hogy mi l�togat�k �gy �rezz�k majd, hogy m�g szorosabb, m�g szeretetteljesebb, m�g dr�g�bb az a kapcsolat, amely benn�nket azokhoz k�t, akik minket ilyen szeretettel fogadtak.

Amit ismertetni szeretn�k, annak – mivel el�sz�r vagyunk egy�tt – aforisztikus jellege lesz. A szellemi vil�g ter�let�r�l akarok olyasmit k�z�lni, amit jobban �s k�nnyebben lehet �l�sz�val elmondani, mint �r�sunkkal lejegyezni. K�nnyebb sz�val elmondani, nemcsak az�rt, mert a vil�g el��t�leteivel szemben sok vonatkoz�sban m�g neh�z mindazt az �r�sra b�zni, amit az ember sz�vesen b�z az odaad� antropoz�fus sz�vekre, hanem az�rt is, mert a szellemi igazs�gokat val�ban k�nnyebb sz�val elmondani, mint azokat az �r�sra �s nyomtat�sra b�zni. Ez kiv�ltk�ppen �rv�nyes az intimebb szellemi igazs�gokra. A mi id�nkben meg kell t�rt�nnie annak, hogy ezeket a dolgokat le�rjuk, kinyomtatjuk �s m�gis kiss� keser� �rz�se van az embernek; mindig kellemetlen a szellemi vil�gokra vonatkoz� igazs�gokat le�rni �s kinyomtatni, m�r csak az�rt is, mert az �r�s �s a nyomtat�s azokhoz a dolgokhoz tartozik, amelyeket a szellemi l�nyek, akikr�l most besz�l�nk, nem tudnak olvasni. Nem lehet k�nyvet olvasni a szellemi vil�gban. B�r r�vid ideig a hal�l ut�n eml�kezetb�l olvashatunk m�g k�nyvet, a magasabb Hierarchi�k l�nyei azonban nem tudj�k k�nyveinket olvasni. �s ha azt k�rdezik, hogy vajon a Hierarchi�k nem akarj�k-e elsaj�t�tani az olvas�s tudom�ny�t, tapasztalatomnak megfelel�en be kell vallanom, hogy egyel�re �gy l�tszik, nincs kedv�k hozz�, mert v�lem�ny�k szerint, amit a F�ld�n az �r�ssal �s nyomtat�ssal l�trehoznak, az sz�mukra nem sz�ks�ges �s nem hasznos. A szellemi l�nyek csak akkor kezdenek olvasni, amikor az emberek a F�ld�n olvasnak k�nyvet, vagyis ha az, ami a k�nyvben �ll, az emberek �l� gondolat�v� v�lik. Akkor a szellemek olvasnak az emberek gondolataiban; de ami �r�s vagy nyomtat�s, az a szellemi vil�g l�nyei sz�m�ra s�t�ts�g. Ez�rt, ha �r�sra vagy nyomtat�sra b�zzuk mondanival�nkat, az az �rz�s�nk a szellemi l�nyekkel szemben, hogy a h�tuk m�g�tt k�zl�nk valamit. Ez re�lis �rz�s, a jelenkor kult�r-polg�ra tal�n nem osztozik vel�nk ebben az �rz�sben, viszont minden igazi okkultist�ban megvan az ellen�rz�s a le�rt �s nyomtatott bet�vel szemben. Ha szellemi l�t�ssal behatolunk a szellemi vil�gokba, k�l�n�sen fontosnak l�tjuk, �ppen a jelenkorban, hogy a szellemi vil�gr�l val� tud�s a legk�zelebbi j�v�ben – a jelent�l kezd�d�en – mind jobban elterjedjen, mert az emberi lelki �let egyre sz�ks�gesebb megv�ltoz�sa sokban f�gg a szellemi tud�s elterjed�s�t�l. L�tj�k, ha szellemi tekintet�nkkel visszamegy�nk a r�gi id�kbe, ha csak sz�zadokkal megy�nk vissza, szellemi l�tsunkkal olyasvalamire tal�lunk, ami a dolgok nemismer�je sz�m�ra igen meglep� lehet, hogy ti. ar�nylag r�vid id�vel ezel�tt az eleven k�lcs�nhat�s �l�k �s holtak k�z�tt m�g sokkal elevenebb volt, majd egyre nehezebb� v�lt. Amikor a k�z�pkori kereszt�ny, vagy a m�g nem r�gen elm�lt �vsz�zadok kereszt�ny embere im�j�val ir�ny�totta eml�kez�s�t meghalt rokonaihoz vagy ismer�seihez akkor az im�dkoz� �rz�sei sokkal er�teljesebben hatoltak a meghalt lelkekhez, mint ma. A m�ltban a meghalt l�lek �rezte, hogy a szeretet melegs�ge hatja �t, ha hozz�tartoz�i im�ikkal hozz� feltekintenek vagy r�gondolnak, s ez sokkal k�nnyebben t�rt�nt, mint ahogy ez ma t�rt�nik, amikor a mai id�k csup�n k�ls�s�ges m�velts�g�nek adjuk �t magunkat. A halottak ma sokkal ink�bb el vannak v�gva az �l�kt�l, mint ar�nylag r�vid id�vel ezel�tt. A halottaknak ma sokkal nehezebb �szlelni azt, ami az ittmaradottakban elevenen v�gbemegy. Ez az emberis�g fejl�d�s�hez hozz�tartozik, de hozz� kell tartozzon az emberis�g fejl�d�s�hez az is, hogy az ember �jra �sszek�ttet�st, eleven �rintkez�st teremtsen �l�k �s holtak k�z�tt. A r�gebbi id�kben az emberi l�leknek term�szetes m�don megvolt a kapcsolata a halottakkal, hab�r ezt nem teljes tudattal �lte �t, mert az emberek m�r hosszabb id� �ta nem szellemi l�t�k. M�g r�gebbi id�kben az �l�k szellemi l�t�ssal fel tudtak tekinteni a halottakhoz, k�vetni tudt�k a holtak �let�t. R�gebben mag�t�l �rtet�d� volt, hogy a f�ldi emberi l�lek �s a holtak k�z�tt eleven k�lcs�nhat�s van. Ma, ha a l�lek a magasabb szellemi vil�gokra vonatkoz� gondolatokat, eszm�ket elsaj�t�tja, �jra megtal�lja azt az er�t, amellyel helyre�ll�thatja az eleven k�lcs�nhat�st, az �rintkez�st a holtakkal. Az antropoz�fiai �let egyik praktikus feladata lesz az is, hogy a szellemtudom�ny seg�ts�g�vel egyre ink�bb hidat verjen �l�k �s holtak k�z�tt.

Hogy j�l meg�rts�k egym�st, el�sz�r n�h�ny, az �l�k �s holtak k�z�tti k�lcs�nhat�sra vonatkoz� dologra akarom felh�vni a figyelmet. Egy eg�szen egyszer� jelens�gb�l indulok ki, �s szellemi kutat�ssal ehhez a jelens�ghez akarok kapcsol�dni. T�preng� lelkek a k�vetkez�t figyelhetik meg magukon, �s azt hiszem, sok olyan l�lek van, aki ezt megfigyelte mag�n; tegy�k fel, hogy valaki �lete folyam�n gy�l�lt egy m�sik szem�lyt, vagy tal�n csak azt kellett bevallania mag�nak, hogy a m�sik ellenszenves volt, vagy most is ellenszenves neki. Ha azut�n az a szem�ly, akit gy�l�lt, vagy aki ellenszenves volt neki, meghal – azt hiszem, hogy sok l�lek ezt mag�t�l is tudja - akkor azt, akit gy�l�lt, vagy antip�ti�t �rzett ir�nta az �letben, tudom�sul v�ve a hal�lh�rt, �gy �rzi, hogy m�r nem tudja a m�sik szem�lyt ugyan�gy gy�l�lni, nem tud ugyan�gy ellenszenvet �rezni ir�nta, mint azel�tt. S ha a gy�l�let a s�ron t�l is tart, akkor finomabb lelkek sz�gyenlik a s�ron t�l tart� gy�l�letet, ellenszenvet. Ezt a sok l�lekben megtal�lhat� �rz�st szellemi l�t�ssal meg lehet figyelni. A kutat�s folyam�n felteheti az ember azt a k�rd�st, hogy mi�rt sz�gyenli a l�lek a gy�l�letet, vagy az antip�ti�t, hiszen senki m�snak m�g csak nem is jelezte, hogy milyen gy�l�let van benne.

Ha szellemi l�t� k�veti a szellemi vil�gokban azt az embert, aki �tl�pte a hal�l k�sz�b�t, azut�n r�tekint arra a l�lekre, aki itt maradt a f�ld�n, akkor kider�l, hogy �ltal�ban a meghalt l�lek nagyon vil�gosan �szleli, vil�gosan �rzi a f�ld�n �l� l�lek gy�l�let�t, ha szabad ezt a k�pet haszn�lni: a halott l�tja a gy�l�letet. A szellemi l�t� eg�szen pontosan meg tudja �llap�tani, hogy a halott l�tja az ilyen gy�l�letet. De megfigyelhetj�k azt is, hogy hogy az ilyen gy�l�let mit jelent a halottnak. A gy�l�let a halott szellemi fejl�d�s�ben a j� sz�nd�k akad�lya, �s ezt �sszehasonl�thatjuk a k�ls�, f�ldi c�l el�r�s�nek akad�ly�val. A szellemi vil�gban a halott ott tal�lja a gy�l�letet, mint a j�, vagy legjobb sz�nd�kainak akad�ly�t. �s most meg�rtj�k, hogy mi�rt m�lik el a l�lekben m�g a f�ldi �letben jogosult gy�l�let is, ha az ember kiss� elt�preng mag�ban: mert sz�gyenli mag�t, amikor a gy�l�lt ember meghal. Ha az ember nem szellemi l�t�, akkor nem tudja ugyan, hogy mi t�rt�nik, der term�szetes �rz�sk�nt van beleoltva a l�lekbe, hogy megfigyelik. �rzi: a halott l�tja a gy�l�letemet, s�t ez a gy�l�let akad�lya a j� sz�nd�kainak. – Sok meleg �rz�s is van az emberi l�lekben; ezek magyar�zat�t akkor kapjuk meg, ha felemelked�nk a szellemi vil�gokba �s megn�zz�k azokat a t�nyeket, amelyek ezeknek az �rz�seknek az alapjai. Mint ahogy a f�ld�n az ember nem �hajtja, hogy bizonyos dolgait k�ls�leg, fizikailag megfigyelj�k, vagyis ezeket a dolgokat nem cselekszi, ha tudja, hogy megfigyelik, �gy nem gy�l�li az ember a hal�lon t�l l�tez� embert sem, ha az az �rz�se, hogy a halott megfigyeli. A szeretet azonban �s a szimp�tia is, amelyet a halott fel� k�ld�nk, val�ban k�nnyebb� teszi a halott �tj�t, elt�vol�tja el�le az akad�lyokat. Amit most mondok, hogy ti. a gy�l�let a t�lvil�gon akad�lyokat g�rd�t a halott �tj�ba �s a szeretet elt�vol�tja el�le az akad�lyokat, ez nem beavatkoz�s a karm�ba, hiszen itt a F�ld�n is sok olyan dolog t�rt�nik, amit nem sz�m�tunk bele k�zvetlen�l a karm�ba. Ha a l�bunkat bele�tj�k egy k�be, ezt nem kell mindig a karm�ba belesz�m�tani, legal�bbis nem a karma mor�lis r�sz�be. Ugyan�gy nem mond ellent a karm�nak, hogy a halott megk�nnyebb�l, ha szeretet �rad fel�je a F�ldr�l, �s nem mond ellent a karm�nak az sem, ha j� sz�nd�kai akad�lyokba �tk�znek.

De van m�g valami m�s is, ami – mondhatn�m – er�teljesebben sz�l a lelkekhez a holtak �s az �l�k �rintkez�s�r�l, �s ez az, hogy a holtaknak is sz�ks�g�k van bizonyos t�pl�l�kra. Term�szetesen nem olyan t�pl�l�kra, mint az embernek a F�ld�n, hanem szellemi-lelki t�pl�l�kra. Mint ahogy t�ny, hogy nek�nk embereknek a F�ld�n – ha szabad ezt a hasonlatot haszn�lnom - kell, hogy legyenek sz�nt�f�ldjeink, ahol meg�rik a term�s, amelyb�l fizikailag �l�nk a F�ld�n, �gy kell, hogy a holtak lelkeinek is legyenek sz�nt�f�ldjeik, ahol learathatj�k azt a term�st, amelyre a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tti id�ben sz�ks�g�k van. Amikor a szellemi l�t� tekintete k�veti a holt lelkeket, l�tja, hogy a holtaknak, az elt�vozottaknak az alv� emberi lelkek a sz�nt�f�ldjeik. Bizonyos, hogy ez nemcsak meglep�, hanem aki ezt el�sz�r l�tja a szellemi vil�gban, annak a legnagyobb m�rt�kben megr�z� is, hogy a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt �l� emberi lelkek mintegy odasietnek az alv� emberi lelkekhez �s keresik az alv� emberi lelkekben l�v� gondolatokat �s eszm�ket, mert ezekkel t�pl�lkoznak, �s sz�ks�g�k van erre a t�pl�l�kra. Amikor ugyanis este elalszunk, azok az eszm�k, gondolatok, amelyek �brenl�t�nk alatt tudatunkon �thaladtak, �lni kezdenek, mintegy �l�l�nyekk� v�lnak. �s a halottak lelkei j�nnek �s r�szt vesznek ezeknek az eszm�knek az �t�l�s�ben; �gy �rzik, hogy az eszm�k l�t�sa t�pl�lja �ket. Ha az ember szellemi l�t� tekintet�t a meghalt emberek fel� ir�ny�tja, megr�z� dolog l�tni, hogyan j�nnek minden �jszaka az alv� ittmaradottakhoz – ezekhez kell sz�m�tani els�sorban a v�rrokonokat �s a bar�tokat – �s mintegy fel akarnak �d�lni, t�pl�lkozni akarnak azokkal a gondolatokkal �s eszm�kkel, amelyeket az ittmaradottak alv�sukba magukkal vittek, �s lehet, hogy nem tal�lnak semmit, ami sz�mukra t�pl�l�. Mert alv�sunk idej�n nagy k�l�nbs�g van gondolat (idea) �s gondolat (idea) k�z�tt. Ha eg�sz nap csak az �let anyagi dolgaira vonatkoz� gondolatokkal foglalkozunk, ha tekintet�nket csak arra ir�ny�tjuk, ami a fizikai vil�gban t�rt�nik �s csak ott v�grehajthat�, �s ha m�g elalv�s el�tt sincs a szellemi vil�gra vonatkoz� gondolatunk, hanem �ppen ellenkez�leg, nem gondolatokkal, hanem m�sk�pp vissz�k �t magunkat a szellemi vil�gokba, akkor nem ny�jtunk t�pl�l�kot a halottaknak. – Ismerek olyan vid�keket Eur�p�ban, ahol a fiatalokat a f�iskol�kon arra nevelik, hogy a sz�ks�ges mennyis�g� s�rrel szerezz�k meg alhatn�kjukat. �k olyan gondolatokat visznek �t, amelyek oda�t nem tudnak �lni; s ha ezut�n j�nnek a holtak lelkei, �res mez�kre tal�lnak, �gy j�rnak, mint a mi fizikai test�nk, amikor a f�ldek term�ketlens�ge miatt �hins�g t�r ki. A mi korunkban k�l�n�sen sok lelki �hins�get figyelhet�nk meg a szellemi vil�gokban, mert a materialista �rz�let m�r nagyon elterjedt. Ma m�r sok olyan ember van, aki gyerekes dolognak tartja, hogy a szellemi vil�gra vonatkoz� gondolatokkal foglalkozz�k. Ezzel megfosztj�k t�pl�l�kukt�l azokat az embereket, akik hal�luk ut�n t�l�k kell, hogy megkapj�k t�pl�l�kukat.

Ennek a t�nynek a helyes meg�rt�s�hez el kell mondani, hogy a hal�l ut�n az ember csak azoknak a gondolataival �s ide�ival tud t�pl�lkozni, akikkel valamilyen m�don az �letben kapcsolata volt. Azoknak a gondolataival, akikkel semmilyen kapcsolata sem volt, a hal�l ut�n nem tud t�pl�lkozni. Amikor ma terjesztj�k a szellemtudom�nyt az�rt, hogy a lelkekben �jra olyan spiritu�lisan �l� tartalom legyen, amellyel a halottak t�pl�lkozni tudnak, akkor val�j�ban nem puszt�n az �l�k�rt dolgozunk, hogy az �l�k gondolati, eszmei tartalomhoz jussanak, hanem megpr�b�ljuk sz�v�nket, lelk�nket a szellemi vil�g gondolataival az�rt tel�teni, mert tudjuk, hogy a halottaknak, akik vel�nk a F�ld�n kapcsolatban voltak, spiritu�lis �let�ket ezekkel az eszm�kkel, ezekkel az �rz�sekkel kell t�pl�lniok. �gy �rezz�k, hogy nemcsak az �n. �l� emberek�rt dolgozunk. �gy dolgozunk, hogy a szellemtudom�nyos munka, az antropoz�fiai �let terjeszt�se a szellemi vil�gokat is szolg�lja. Mik�zben az �l�kh�z, az �l�k nappali �let�hez is sz�lunk, szellemi-lelki kiel�g�t�s�k r�v�n �jszakai �let�k sz�m�ra olyan gondolatokat (ide�kat) terjeszt�nk, amelyek gazdag t�pl�l�kot adnak azoknak a lelkeknek, akik karm�juknak megfelel�en el�bb halnak meg, mint mi. �s ez�rt t�reksz�nk arra, hogy ne csak a k�ls� k�zl�s megszokott �tj�n terjessz�k a szellemtudom�nyt, vagyis az antropoz�fi�t, hanem titokban arra is v�gy�dunk, hogy ezt a szellemtudom�nyt, vagyis antropoz�fi�t t�rsas�gokban terjessz�k, mert �rt�ke van annak, ha a szellemtudom�nnyal foglalkoz� emberek szem�lyesen, fizikailag, k�z�ss�gben, t�rsas�gban vannak egy�tt. Mondottam, hogy a halott csakis azokb�l a lelkekb�l mer�theti t�pl�l�k�t, akikkel egy�tt volt az �letben. �ssze akarjuk hozni a lelkeket, hogy a halottak term�f�ldje egyre nagyobb legyen. Sok olyan ember, aki a hal�la ut�n nem tal�lna term�f�ldet, mert csal�dja csupa materialist�b�l �ll, megtal�lja a maga term�f�ldj�t az antropoz�fusok lelk�ben, mert �sszehozt�k �t a szellemtudom�nnyal. Ez a m�lyebb oka annak, hogy t�rsas�gban dolgozunk, �s t�r�d�nk azzal, hogy aki meghal, miel�tt meghal, megismerkedj�k olyan emberekkel, akik m�g itt a F�ld�n spiritu�lis dolgokkal foglalkoznak, mert akkor a halott t�pl�l�kot mer�thet bel�l�k alv� �llapotukban.

Az emberis�g r�gi id�szakaiban, amikor m�g bizonyos vall�sos, spiritu�lis �let hatotta �t a lelkeket, a vall�sos k�z�ss�g �s kiv�ltk�ppen a v�rrokons�g volt a hal�l ut�n a l�lek mentsv�ra. A v�rrokons�g ereje azonban lecs�kkent �s egyre ink�bb p�tolni kell a spiritu�lis �let �pol�s�val. Mi is ezzel pr�b�lkozunk. Ez�rt az antropoz�fia meg�g�rheti, hogy �j k�tel�ket, �j hidat �p�t az �l�k �s holtak k�z�tt, �s ez�ltal jelent�nk majd valamit a halottaknak. �s ha a szellemi l�t�ssal m�r ma is n�ha olyan emberekre akadunk a hal�l �s a sz�let�s k�z�tti �letben, akiknak az a szerencs�tlens�g�k, hogy volt ismer�seiknek �s m�g legk�zelebbi hozz�tartoz�iknak is kiz�r�lag materialista gondolataik vannak, akkor felismerj�k annak sz�ks�gess�g�t, hogy a f�ldi kult�r�t spiritu�lis, szellemi gondolatokkal hassuk �t. Ismert�nk – mondjuk – egy nemr�g meghalt embert, amikor m�g itt �lt a F�ld�n, majd a hal�la ut�n r�tal�lunk a szellemi vil�gban. Csal�dtagjait, feles�g�t, gyermekeit hagyta itt. �ket is ismert�k; k�ls� �rtelemben j�, egym�st val�ban szeret� emberek. �s most szellemi l�t�ssal r�tal�lunk az ap�ra. Amikor f�ldi �let�ben hazat�rt a neh�z munk�b�l, feles�ge volt �let�nek "napja". Mivel azonban feles�ge fej�ben �s sz�v�ben nincsenek spiritu�lis gondolatok, a halott nem tud feles�ge lelk�be tekinteni, s ha abban a helyzetben van, hogy egy�ltal�n k�rdezni tud, azt k�rdezi: "Hol van a feles�gem?" – Csak visszatekinteni tud arra az id�re, amikor a F�ld�n egy�tt volt vele. M�g ha a legjobban keresi, sem tudja megtal�lni. Ez el�fordulhat. M�r ma is sok olyan ember van, aki azt hiszi, hogy a halott valamif�le semmibe t�vozott, �s ez�rt egyetlen term�keny gondolattal sem tud r�gondolni, csak eg�szen materialista gondolkod�ssal. Amikor valaki a hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tt a f�ldi �let ter�let�re tekint, arra, akir�l tudja, hogy m�g lent van a F�ld�n �s szerette �t, de szeretet�hez nem kapcsol�dik az a hit, hogy a l�lek tov�bb �l a hal�l ut�n, akkor a hal�l ut�ni �letnek �ppen abban a pillanat�ban, amikor a halott a legnagyobb figyelm�t ir�ny�tja az �l�re, mert l�tni akarja az �l�t, aki szeretett, akkor eg�szen elhal a halott l�t�sa. Nem tal�lja meg az �l�t, nem tud kapcsolatba ker�lni vele, pedig tudja r�la, hogyha lelk�ben spiritu�lis gondolatok lenn�nek, vele lehetne. Ez a halottak gyakori f�jdalmas �lm�nye. �s �gy el�fordulhat, – szellemi l�t�ssal megfigyelhetj�k – hogy valaki meghal �s legjobb sz�nd�kainak g�tl�i az �t k�r�lvev� gy�l�let-gondolatok, de nem tal�l v�gaszra azoknak a szeret� gondolataiban sem, akik a F�ld�n szerett�k, mert materializmusuk miatt nem tudja �ket �szlelni.

A szellemi vil�gnak ilyen m�don megfigyelhet� t�rv�nyei felt�tlen�l �rv�nyesek. Olyannyira �rv�nyesek, ahogy azt egy eset tan�s�tja, amelyhez hasonl�t t�bbsz�r siker�lt megfigyelnem. Tanuls�gos volt megfigyelni, hogy hogyan hatnak a gy�l�let- vagy antip�tia-gondolatok m�g ott is, ahol nem teljes tudattal t�pl�lj�k �ket. Meg lehet figyelni azokat a tan�t�kat, akiket �ltal�ban szigor�aknak mondanak, akik nem tudt�k a m�g ifj� tan�tv�nyok szeretet�t maguk fel� ford�tani. A tan�tv�nyok gondolatai szinte �rtatlan antip�tia- �s gy�l�let-gondolatok. Ha egy ilyen tan�t� meghal, az ember l�tja, hogy a tan�tv�nyok gondolatai – mert ezek megmaradtak – akad�lyai a szellemi vil�gban a tan�t� j� sz�nd�kainak. A gyermek, a fiatal ember sokszor nem �rez k�telezetts�get arra, hogy a tan�t� hal�la ut�n ne gy�l�lje �t t�bb�, hanem term�szetes m�don maradand�v� v�lik benne az �rz�s, hogy a tan�t� k�nozta �t. Az ilyen tapasztal�sok r�v�n sokat tud meg az ember az �l�k �s holtak k�z�tti k�lcs�nhat�sr�l.

Tulajdonk�ppen csak azt pr�b�ltam �n�k el�tt fejtegetni, ami a szellemtudom�nyos t�rekv�snek val�ban j� eredm�nye lehet: ez az �n. felolvas�s a halottaknak. Val�ban rendk�v�l nagy szolg�latot tesz�nk az el�tt�nk meghalt emberi lelkeknek azzal, hogy szellemi dolgokr�l felolvasunk nekik. Ez �ppen az antropoz�fiai mozgalomban meg is mutatkozott. A felolvas�st �gy csin�lhatjuk, hogy gondolatainkat a halottra ir�ny�tjuk �s hogy k�nnyebben menjen a dolog, megpr�b�lunk eml�kezve r�gondolni, elk�pzelj�k, hogy el�tt�nk �ll vagy �l. Ezt megcsin�lhatjuk t�bb halottal egyszerre. Azut�n felolvasunk a halottnak, de nem hangosan, hanem �gy, hogy figyelemmel k�vetj�k a gondolatokat, �lland�an �r� gondolva: a halott el�ttem �ll. Ez a felolvas�s a halottnak. Nem kell, hogy k�nyv�nk legyen, hanem val�ban minden egyes gondolatot j�l �t kell gondolni; �gy olvas az ember a halottaknak. M�g az is lehets�ges, hogy t�volabb �ll�nak is felolvassunk, – b�r ez nehezebb – hogyha k�z�s vil�gn�zet alapj�n, vagy �ltal�ban az �let valamely ter�let�n a halottal k�z�s gondolatunk volt, szem�lyes kapcsolatunk volt vele. A fel�je ir�ny�tott, szeretettel �thatott gondolatok lassank�nt fel�nk ford�tj�k a figyelm�t. �gy hasznoss� v�lhat, ha t�vol �ll�knak is felolvasunk a hal�luk ut�n. A felolvas�s b�rmelyik id�pontban t�rt�nhet. M�r k�rdezt�k t�lem, hogy melyik a legalkalmasabb id�pont. Ez teljesen f�ggetlen az id�pontt�l. Csak val�ban j�l �t kell gondolni a gondolatokat. Fel�letes gondolkod�s nem elegend�. Sz�rol sz�ra �t kell gondolni az olvasnival�t, mintha bens�nkben felmondan�nk. Akkor a halottak vel�nk olvasnak. Nem helyes, ha azt hissz�k, hogy az ilyen felolvas�s csak annak hasznos, aki �let�ben k�zel jutott a szellemtudom�nyhoz. Ez egy�ltal�n nem kell, hogy �gy legyen.

Egyik bar�tunk �s feles�ge is nem r�gen – tal�n egy �ve sincs - minden �jszaka nyugtalans�got �reztek. Bar�tunknak, mivel r�viddel azel�tt halt meg az �desapja, r�gt�n az volt a v�lem�nye, hogy apja akar valamit, �s mint l�lek jelentkezett n�la. Miut�n bar�tunk tan�cskozott velem, kider�lt, hogy az apa, aki �let�ben tudni sem akart a szellemtudom�nyr�l, a hal�l ut�n leg�l�nkebben ig�nyli, hogy megtudjon valamit bel�le. Amikor azut�n a fi� feles�g�vel egy�tt a J�nos Evang�liumr�l sz�l� el�ad�ssorozatot, amelyet egyszer Kasselben tartottam, az apj�nak felolvasta, az apa lelk�t ez teljesen kiel�g�tette, �gy �rezte, hogy kiemelkedett a r�viddel a hal�la ut�n �rzett diszharm�ni�b�l. Ez az eset az�rt figyelemre m�lt�, mert ez a l�lek egy pr�dik�tor volt. Az emberek el�tt �lland�an a saj�t vall�si �ll�spontj�t k�pviselte, a hal�l ut�n azonban csak az el�g�thette ki, hogy r�szt vett a J�nos Evang�liumr�l sz�l� szellemtudom�nyos fejteget�sek olvas�s�ban. �gy l�thatjuk, hogy akinek seg�teni akarunk, akinek hal�la ut�n szolg�latot akarunk tenni, annak nem kell okvetlen�l antropoz�fusnak lennie, b�r term�szetesen, ha az antropoz�fusnak a hal�la ut�n felolvasunk, k�l�n�sen j� szolg�latot tesz�nk neki.

Az ilyen t�nyek fejteget�s�vel megtanuljuk azt is, hogy mik�pp gondolkodjunk az emberi l�lekr�l, nem �gy, mint ahogy �ltal�ban gondolkodnak r�la. Az emberi lelkek ugyanis sokkal komplik�ltabbak, mint �ltal�ban gondolj�k. Ami tudatosan j�tsz�dik le, az val�ban csak egy kis r�sze az emberi �letnek. A l�lek tudat alatti m�lys�geiben sok minden j�tsz�dik le, amir�l az ember legf�ljebb csak sejt valamit, de vil�gos nappali tudat�ban alig tud r�la. A tudat alatti �letben gyakran az ellenkez�je j�tsz�dik le annak, amit az ember tudatosan hisz vagy gondol. Gyakori eset, hogy egy csal�d valamelyik tagja a szellemtudom�nnyal kezd foglalkozni. Fiv�re, vagy az a f�rfi, vagy n�, akivel kapcsolatban van, egyre ellens�gesebb a szellemtudom�nnyal szemben, sokszor haragos, egyre hangosabb, egyre d�h�sebb az�rt, mert f�rje, fiv�re vagy feles�ge a szellemtudom�nnyal foglakozik. Az ilyen csal�dban nagy ellenszenv fejl�dik ki a szellemtudom�nnyal szemben, �gy hogy n�mely ember neh�zs�gei �ppen abb�l ad�dnak, hogy j� bar�tai vagy rokonai gyakran haragosak, d�h�sek a szellemtudom�nyra. Ha azut�n megvizsg�lja az ember ezt a haragv� lelket, sokszor arra j�n r�, hogy az ilyen l�lek tudat alatti m�lys�geiben a legintenz�vebben v�gyik a szellemtudom�nyra. N�ha az ilyen l�lekben er�sebben �l a v�gy a szellemtudom�ny ut�n, mint abban, aki a szellemtudom�nyos �sszej�vetelek buzg� l�togat�ja. A hal�l azoban megfosztja lepl�t�l a tudatalattis�got, a hal�l saj�ts�gos m�don egyenl�ti ki az ilyen dolgokat. Az �letben gyakran fordul el�, hogy valaki el�m�tja mag�t arra vonatkoz�an, ami a tudat alatt �l benne �s val�ban vannak olyan emberek, akik tulajdonk�ppen er�sen v�gy�dnak a szellemtudom�nyra, de el�m�tj�k magukat. Amikor h�borognak a szellemtudom�ny ellen, elb�d�tj�k v�gyukat �s megt�vesztik �nmagukat. A hal�l ut�n azonban a v�gy ann�l er�sebben l�p fel. �s sokszor �ppen azokban, akik az �letben ellens�gesek voltak a szellemtudom�nnyal szemben, a hal�l ut�n a leghevesebb v�gy keletkezik benn�k a szellemtudom�ny ut�n. Ez�rt ne mulasszuk el a felolvas�st �ppen azoknak a halottaknak, akik az �letben k�zd�ttek a szellemtudom�ny ellen! Ezzel tal�n a legnagyobb szolg�latot teszik nekik.

Mindezzel kapcsolatban igen gyakran k�rdezik: Hogyan tudhatja az ember, hogy a halott val�ban oda tud hallgatni arra, amit felolvasunk? Szellemi l�t�s n�lk�l ezt neh�z megtudni, b�r amikor az ember foglalkozik a halottra-eml�kez�ssel, lassank�nt meglepi az az �rz�s, hogy a halott odafigyel. Ezt csak akkor nem �rzi az ember, ha figyelmetlen �s nem veszi �szre azt a saj�tos melegs�get, amely a felolvas�s k�zben j�n l�tre. Val�ban el lehet saj�t�tani ezt az �rz�st. Ha erre nem vagyunk k�pesek, akkor – ezt el kell mondani – �rv�nyes a szellemi vil�ggal szembeni magatart�sra n�zve az a szab�ly, amelyet ebben az esetben is alkalmazni kell. Ezt a szab�lyt sokszor kell tekintetbe venni: ha felolvasunk a halottnak, mindenk�ppen haszn�lunk neki, felt�ve, hogy hall benn�nket. Ha nem hall benn�nket, akkor el�sz�r is teljes�tett�k k�teless�g�nket, �s tal�n el�rj�k, hogy m�gis meghall benn�nket; mindenk�ppen nyeres�g�nk azonban, hogy olyan gondolatokkal �s eszm�kkel tel�tj�k magunkat, amelyek bizonyosan t�pl�l�kul szolg�lnak a halottaknak az el�bb eml�tett m�don. Teh�t semmik�ppen sem v�sz el semmi! A gyakorlat azt mutatja, hogy a felolvasottak �szlel�se val�ban hihetetlen�l elterjedt a halottak k�z�tt, �s nagy szolg�latot tehet�nk azoknak, akiknek ilyen m�don felolvassuk azt, ami a mai szellemi b�lcsess�gb�l erre a c�lra felhaszn�lhat�.

�gy rem�lhetj�k, hogy a szellemtudom�ny elterjed a vil�gban, a v�laszfal �l�k �s holtak k�z�tt egyre kisebb lesz. �s b�rmilyen paradoxul hangzik is, a szellemtudom�nynak sz�p, nagyszer� sikere lesz, ha az emberek tudni fogj�k – a gyakorlatb�l fogj�k tudni, nemcsak elm�letileg – hogyha az ember �tment az �n. hal�lon, ez tulajdonk�ppen csak az �t�l�s megv�ltoz�sa, de tov�bbra is egy�tt vagyunk a holtakkal, s�t r�szeltethetj�k �ket abban, amiben mi magunk r�szt vesz�nk a fizikai �letben. Helytelen�l k�pzelj�k el a hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tti �letet, ha azt k�rdezz�k, hogy minek kell a halottaknak felolvasni. Nem tudj�k-e saj�t szeml�l�d�s�k alapj�n azt, amit itt a F�ld�n felolvasunk nekik, nem tudj�k-e azt sokkal jobban? Csak az k�rdez ilyet, aki nem k�pes meg�t�lni, hogy mit tudhat meg az ember a szellemi vil�gban. A fizikai vil�gban is �lhet az ember an�lk�l, hogy a fizikai vil�gbeli tud�snak a birtok�ban lenne. �s nem k�pes ezt vagy azt meg�t�lni, ha nem szerzi meg a fizikai vil�gbeli tud�st. Az �llatok vel�nk egy�tt �lnek a fizikai vil�gban �s m�gsem tudj�k azt r�la, amit mi emberek. Hogy egy halott a szellemi vil�gban �l, az m�g nem jelenti azt, hogy meg is tud valamit a szellemi vil�gr�l, annak ellen�re, hogy szeml�lni tudja. Amit a szellemtudom�nyb�l szerz�nk, azt mint tud�st csak a F�ld�n szerezhetj�k meg, csakis a F�ld�n, a szellemi vil�gban nem. Ez�rt a halott a szellemi vil�gbeli l�nyekr�l csak azok �ltal tudhat, akik maguk a F�ld�n szerzik meg a szellemi l�nyekre vonatkoz� tud�st. A szellemi vil�g fontos titka, hogy az ember benne �lhet, szeml�lheti, de a szellemi vil�gra vonatkoz� sz�ks�ges tud�st a F�ld�n kell megszereznie.

Most kedves bar�taim, a szellemi vil�gokr�l kell elmondani valamit, amir�l az embernek nincs helyes elk�pzel�se. Err�l majd n�h�ny vonatkoz�sban a tov�bbiakban is besz�lek, a holnapi el�ad�sban ezt b�vebbe kifejtem. Amikor az ember a hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tt a szellemi vil�gban �l, v�gya �gy ir�nyul a fizikai vil�gunk fel�, mint ahogy itt a fizikai ember bizonyos m�don v�gy�dik a szellemi vil�g fel�. A hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tt az ember sz�ks�gk�ppen azt v�rja a F�ld�n �l� emberekt�l, hogy innen a F�ldr�l megmutass�k, felragyogtass�k azt, amit csak a F�ld�n lehet megszerezni. Val�ban nem hi�ba teremtett�k meg a vil�g spiritu�lis l�t�ben a F�ldet. �letre keltett�k, hogy l�trej�jj�n az, ami csak a F�ld�n lehets�ges. A szellemi vil�gra vonatkoz� tud�s, amely t�lterjed azon, hogy l�tjuk, b�muljuk a szellemi vil�got, csak a F�ld�n lehets�ges. El�bb azt mondottam, hogy a szellemi vil�gok szellemi l�nyei nem tudj�k olvasni k�nyveinket, most pedig azt kell mondanom, hogy a benn�nk �l� szellemi megismer�s ugyanaz a szellemi l�nyek sz�m�ra �s a mi sz�munkra is a hal�l ut�n, mint a k�nyv a F�ld�n �l� ember sz�m�ra. A fizikai ember a k�nyvb�l tud meg valamit a vil�gr�l. Csakhogy a halottak k�nyvei – mi magunk – �lnek. �rezz�k �t ezeknek a szavaknak a jelent�s�g�t: nek�nk kell megadni a halottak sz�m�ra az olvasnival�t! A mi k�nyveink egy bizonyos vonatkoz�sban t�relmesek, nem k�pesek arra, hogy pl. a bet�ket, mik�zben olvassuk �ket, pap�rjaikba elnyelj�k. Mi emberek gyakran �gy vonjuk meg a halottakt�l az olvasm�nyt, hogy csak azzal tel�tj�k magunkat, ami val�ban l�thatatlan a szellemi vil�gokban: a materi�lis gondolatokkal. Ezt meg kellett mondanom, mert sokszor mer�l fel az a k�rd�s, hogy a halottak nem tudj�k-e maguk is azt, amit nekik adni tudunk. Nem tudhatj�k, mert szellemtudom�nyt csak a F�ld�n lehet l�trehozni �s a F�ldr�l kell felvinni a szellemi vil�gokba.

Ha az ember maga l�p a szellemi vil�gokba �s m�r kiss� tapasztalta az ottani �letet, eg�szen m�s k�r�lm�nyeket �l �t, mint itt a fizikai �letben a F�ld�n. Ez�rt rendk�v�l neh�z emberi szavakkal �s emberi gondolatokkal behozni vil�gunkba a szellemi vil�gok k�r�lm�nyeit. L�tjuk, – hogy csak valamit ragadjak ki - ha most egy l�nyr�l, egy meghalt emberi l�nyr�l besz�lhetn�nk, akivel egy�tt siker�lt n�h�ny dolgot kikutatni a szellemi vil�gban, hogy ennek a l�leknek saj�ts�gos �rtes�l�se volt Leonardo da Vincir�l, a fest�r�l, vagyis ink�bb arr�l, hogy milyen volt a h�res mil�n�i k�p. Ha az ember egy ilyen l�lekkel k�z�sen vizsg�l meg egy szellemi t�nyt, ez a l�lek esetleg olyasmire mutat r�, amiket tal�n puszta szellemi l�t�ssal nem tal�lna meg az ember az Akasha-kr�nik�ban. Az az emberi l�lek azonban, aki a szellemi vil�gban van, r� tud mutatni az ilyen szellemi t�nyekre, de csak akkor, ha a f�ldi embernek �rz�ke van ahhoz, amire a l�lek fel akarja h�vni a figyelmet. S ekkor saj�ts�gos dolog der�l ki. Tegy�k fel, hogy egy ilyen l�lekkel egy�tt azt kutatjuk, hogy Leonardo milyen m�don dolgozott h�res k�pn, az Utols� vacsor�n Mil�n�ban. A mai k�pen alig l�thatni t�bbet, mint n�h�ny sz�nfoltot, de az Akasha-kr�nik�ban meg lehet figyelni Leonardot fest�tev�kenys�ge k�zben, meg lehet figyelni a k�pet, amilyen volt, b�r ez sem k�nny�. Ha az ember �gy csin�lja a dolgot, hogy egy�tt kutat egy olyan testetlen l�lekkel, akinek kapcsolata van Leonardo da Vincivel �s fest�szet�vel, akkor l�tja azt, amit ez a l�lek megmutat neki. Az a l�lek p�ld�ul, akir�l besz�ltem, �rz�keltette, hogy tulajdonk�ppen milyen volt a Krisztus-arc �s a J�d�s-arc a k�pen. De az ember �szreveszi, hogy mindezt nem mutatn� meg, ha abban a pillanatban, amikor mutatja, nem k�lt�zn�k a meg�rt�s a F�ld�n �l� kutat� lelk�be. Erre a meg�rt�sre a szellemi vil�gbeli l�leknek sz�ks�ge van. �s a halott l�lek csak abban a pillanatban tanulja meg meg�rteni azt, amit egy�bk�nt csak l�t, amikor az �l� emberi l�lek �ltala tan�ttatja mag�t. Ez�rt az a l�lek, akivel egy�tt tudott meg az ember olyasvalamit, amit csak �gy lehet megtudni, azt mondja (a kifejez�s szimbolikus): idehozt�l a k�phez – ezt mondja a l�lek az �l�nek, ezt mutatja neki az �l� ember k�v�ns�ga – �s most �rzem a v�gyat, hogy veled egy�tt n�zzem a k�pet. �gy sz�l a halott l�lek �s azut�n sok mindenf�l�t �l�nk �t, de el�rkezik a pillanat, amikor a halott l�lek vagy hirtelen elt�nik, vagy azt mondja, most t�voznia kell. Az �ppen elmondott esetben p�ld�ul a halott l�lek azt mondta: Leonardo da Vinci lelke eddig j�indulat�an n�zett fel�nk, de most m�r nem akarja, hogy tov�bb kutassunk.

Ezzel a szellemi �letre vonatkoz�an valami nagyon fontosat �rtam le. A fizikai �letben mindig tudjuk, hogy mit l�tunk, mindig tudjuk, hogy l�tjuk ezt vagy azt, a r�zs�t, az asztalt; a szellemi vil�gban ugyan�gy mindig tudjuk: ez vagy az a l�ny r�nk n�z. Az ember �thalad a szellemi vil�gokon �s mindig az az �rz�se: most ezek a l�nyek n�znek t�ged. A fizikai vil�gban az ember tudja, hogy �szlel� m�don j�r a vil�gban; a szellemi vil�gban viszont az az �lm�ny�nk van, hogy most ez, majd az a l�ny n�z t�ged. Az ember �gy �rzi, hogy folytonosan tekinteteknek van kit�ve �s ezek r�b�rj�k arra, hogy valamilyen tett v�grehajt�s�t hat�rozza el. Amikor az ember tudja, hogy most j�indulattal, vagy most nem j�indulat�an n�znek r�d, hogy cselekedj, vagy ne cselekedj valamit, akkor ehhez igazodva cselekszik, vagy nem cselekszik. Mint ahogy egy vir�g ut�n ny�lunk, mert l�ttuk �s tetszik nek�nk, �gy cseleksz�nk valamit a szellemi vil�gban is, mert ezt valamely l�ny �r�mmel, j�indulat�an n�zi, vagy nem cseleksz�nk, mert nem b�rjuk ki a szellemi l�nynek a tettre ir�ny�tott tekintet�t. Ezt az alkalmazkod� k�pess�get mindenk�ppen el kell saj�t�tanunk. Ott az az �rz�s�nk, hogy l�tnak benn�nket, mint ahogy itt az az �rz�s�nk, hogy mi l�tunk. Bizonyos m�don ott passz�v az, ami itt akt�v, ott viszont akt�v az, ami itt passz�v. Ebb�l l�thatjuk, hogyha a szellemi vil�gra vonatkoz� le�r�sokat helyesen akarjuk felfogni, eg�sz m�s fogalmakat kell elsaj�t�tanunk. Ez�rt majd meg�rtik, milyen neh�z mindennapi emberi szavakba �nteni a szellemi vil�gok le�r�s�t, amit olyan sz�vesen adna meg az ember. Meg�rtik majd, hogy sok mindenre vonatkoz�an mennyire sz�ks�ges a meg�rt�s kell� el�k�sz�t�s�nek megteremt�se.

M�g csak egy dologra akarom felh�vni a figyelmet. Felmer�lhet a k�rd�s: Mi�rt �rja le a szellemtudom�nyos irodalom olyan �ltal�noss�gban azt, ami k�zvetlen�l a hal�l ut�n a szellemi vil�gban, a kamalok�ban t�rt�nik, �s mi�rt mond olyan keveset a szellemi l�t�ssal �szlelt egyes dolgokr�l? K�nnyen azt hihetn� valaki, hogy az egyes l�nyt, egy bizonyos halottat k�nnyebb a hal�l ut�ni �let�ben megfigyelni, mint azt, ami �ltal�nos. Ez azonban nem �gy van. Hogy hogyan �ll ez a dolog, azt legjobban egy hasonlattal jelezhetem. A helyes fejletts�g� szellemi l�t�nak k�nnyebb az �ltal�nos k�r�lm�nyeket �ttekinteni, - p�ld�ul az emberi l�lek �tj�t a hal�lon �t, ahogy a kamalok�n kereszt�l fel�rkezik a devach�nba – mint az egyes l�lek valamelyik egyes �lm�ny�t. A fizikai vil�gban is k�nnyebb megismerni azt, ami a nagy �gi mozg�sok hat�s�ra t�rt�nik, �s nehezebb azt megismerni, ami bizonyos m�don szab�lytalanabb a nagy �gi mozg�sokhoz k�pest. Mindegyik�nk k�nnyen meg tudja el�re mondani, hogy holnap reggel a Nap felkel �s este lenyugszik. Ezt kb. mindenki tudja, de hogy milyen id� lesz, azt m�r nem fogj�k olyan pontosan tudni. �gy van ez a szellemi l�t�ssal is. Az �gitestek �ltal�nos mozg�s�ra vonatkoz� tud�s �sszehasonl�that� azoknak a viszonyoknak az ismeret�vel, amelyek �ltal�ban a szellemi vil�gokra vonatkoz� �r�sokban szerepelnek. Ezeket tudja meg legel�sz�r a szellemi l�t� tudat. �s mindig sz�m�tani lehet arra, hogy az esem�nyek �ltal�ban �gy zajlanak le. Az egyes esem�nyek azonban a hal�l �s az �jabb sz�let�s k�z�tti �letben olyanok, mint az id�j�r�si viszonyok itt a F�ld�n, amelyek szint�n t�rv�nyszer�ek, de nehezebb megismerni �ket a F�ld�n, mert nem lehet tudni minden�tt, hogy milyen id� van m�sutt. Ez �gy van. Neh�z itt tudni, hogy milyen id� van Berlinben, de nem neh�z tudni, hogy milyen ott a Nap vagy a Hold �ll�sa. Mivel nehezebb az egyes �letet hal�l ut�ni �tj�n k�vetni, mint az emberi l�lek �ltal�nos �tj�t, ez�rt ahhoz, hogy az ember az egyes �letet k�vesse, speci�lis fejletts�g� szellemi l�t� k�pess�g kell. A helyes �ton az ember el�sz�r az �ltal�nos k�r�lm�nyekre vonatkoz� tud�st szerzi meg �s utolj�ra – felt�ve, hogy ez iskol�z�ssal t�rt�nik – szerzi meg azt, ami a legk�nnyebbnek l�tszik. Lehets�ges, hogy az ember m�r hossz� ideje helyesen l�tja a kamalok�t �s a devach�nt, �s rendk�v�l neh�z, hogy megn�zze a zseb�ben lev� saj�t �r�j�t. A fizikai vil�g dolgait megn�zni a legnehezebb az iskol�zott szellemi l�t� sz�m�ra.

A magasabb vil�gok megismer�se teh�t a f�ldi megismer�s ford�tottja. T�ved�s ezen a ter�leten az�rt van, mert l�tezik m�g a term�szetes szellemi l�t�s, �s ez a l�t�s bizonytalan, t�bbf�le t�ved�snek van kit�ve, �s lehet, hogy m�r hossz� ideje m�k�dik an�lk�l, hogy �szleln� azokat az �ltal�nos k�r�lm�nyeket, amelyeket a szellemtudom�ny �r le, �s amelyeknek az �szlel�se az iskol�zott szellemi l�t�snak k�nnyebb.

Ezek azok a dolgok, amelyeket a szellemi vil�gokr�l �n�knek el akartam mondani. Holnap folytatjuk �s n�mik�pp el is m�ly�tj�k fejteget�seinket.

(Ford�totta: Mesterh�zi Zsuzsa, 1996)